Vállalatirányítás, ügyvitel, könyvelés

Kata, Eva, Kiva és mások. E-számla, crm, és sok más, ami napjainkban egy vállalkozás számára izgalmas, érdekes, vagy megfontolásra érdemes lehet. Amiről mi így gondoljuk A vállalatirányítási, ügyviteli és könyvelési varázsszavai érthetően és megvitathatóan.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Járulékelszámolás KATA esetében

2012.11.28. 19:02 :: pókfonál

A KATA, mint adóbevallási forma jelentős egyszerűsítés, amivel sok vállalkozás képes élni. Igaz ez tipikusan a lakossági szolgáltatásban résztvevő egyéni vállalkozásokra. Valóban helytálló, hogy ezekben az esetekben nincs szükség könyvelőre, amit ebből a bevételből nem is nagyon lehet eltartani. Azt azonban tudni kell, hogy nem elégséges a vállalkozást bejelenteni, de meg kell tenni a vállalkozásban résztvevő legalább egy közreműködő személy esetére is. Miért van ez így. Az ok, hogy ez az adózási forma magában foglalja az egyéni járulékokat is, vagyis a nyugdíj és az egészségbiztosítási járulékot. Egyéni vállalkozó esetében a dolog egyértelmű, de egy BT esetében már nem. Csak olyan BT jelentkezhet be a KATA hatálya alá, amelynek kizárólagosan magánszemély tagjai vannak. Ezek közül legalább egyet szintén be kell jelenteni a KATA hatálya alá. A magyarázat egyszerű. Az egyéni járulék nyilvántartási rendszernek szüksége van azon személyek nyilvántartására, akik nem nyújtanak be a jövedelmükről bevallást, de részesülnek egészségbiztosítási ellátásban (TAJ kártya), illetve öregségi nyugellátásban. Ez utóbbiról tudni kell, hogy ezzel az adózással az évekbe beleszámít ledolgozott idő, de a befizetett járulék alap a 81300 forintnak megfelelő, vagyis idős korban ez alapján nem lehet emberhez méltó nyugellátásra számítani. Mit is jelent ez? A magánszemélyt arra kell indítsa, hogy valamilyen formában gondoskodjon a saját öregkoráról, amely lehet NYESZ számla, de ebben az esetben nincs mögötte állami támogatás, vagy egyéb önkéntes biztosítás.

Mi történik abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyben foglalkoztató is, vagy a BT-nek csak egy közreműködő tagja lett bejelentve a KATA hatálya alá. A foglalkoztatott, vagy a be nem jelentett tag részére továbbra is havi bejelentési kötelezettsége van a vállalkozásnak. A vállalkozás megállapodhat a foglalkoztatottal, vagy az összes taggal, hogy mindenkit bejelentenek a KATA alá. Ezt azonban nem lehet megtenni a foglalkoztatott, vagy a be nem jelentett tag beleegyezése nélkül. Ennek oka szintén abban keresendő, hogy a bejelentés, hatással van az egyéni járulékokra, így a foglalkoztatottra is vonatkozik, hogy ugyan biztosított, így ellátási kötelezettséget teremt, azonban a nyugdíjjárulék alapja az említett mértékű, és ennek megfelelő öregségi nyugellátásra számíthat.

Mit kell tenni, ha a foglalkoztatott, vagy a BT többi tagja nem lesz bejelentve? Akkor a vállalkozás kötelezve van arra, hogy havonta a magánszemélyek jövedelméről bevallást tegyen az adóhatóságnak. A gyakorlatban ez azt jelenti (ha csak a vállalkozó maga nem képes rá), hogy egyszerűsített feladatkörrel ugyan, de vagy egy könyvelőt, vagy egy adótanácsadót megbízzon ezzel a feladattal.

A KATA estében a döntést felelősen kell meghozni, mert hatással lesz a későbbi életünkre is.

Szólj hozzá!

Címkék: kata számviteli blog

Mi a bevétel KATA esetében, és milyen nyilvántartásra kötelezett a KATA adózást választó.

2012.11.26. 19:02 :: pókfonál

Mi a bevétel KATA esetében, és milyen nyilvántartásra kötelezett a KATA adózást választó.

A bevétel fő szabály szerint mindazok a pénzügyi eszközök (készpénz, bankszámla jóváírás, vagyoni érték megszerzése), amely a gazdasági tevékenység eredményeképpen megszerez. A bevételekről nyilvántartást kell vezetni, amely néhány kötelező elemet tartalmaz, mint a bevétel igazolására szolgáló dokumentum azonosítóját (bizonylatszám), a bevétel összegét, illetve a bevétel értékét. Az eseményeket azonban ketté kell választani. A KATA adózási formát választó döntése alapján bejelentkezhet az általános forgalmi adózás hatálya alá, vagy választhatja az alanyi adómentességet. Ez utóbbinak a bevételi felső határa megegyezik a KATA bevételi felső határral, azaz évi nettó 6 millió forint. Amennyiben a KATA adózó egyben ÁFA  alany is, akkor a számla kibocsátásakor az tartalmaz fizetendő forgalmi adót és a befogadott számlái alapján jogosulttá válik az előzetesen felszámított adó levonására, azzal a megszorítással, hogy a számla pénzforgalmi elszámolása szerinti adózásának sajátos szabályait is be kell tartani. Ebben az esetben a bevételnek nem része az áthárított forgalmi adó.

A bevételi nyilvántartás teljesítéséhez elégséges egy megfelelő számlázó program. A KATA alá bejelentkező adózó nem mentesül a számla adási kötelezettség alól így számla kiállítására kötelezett, amelyen fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”. Célszerű programot használni, mert ezzel a bevételi nyilvántartás jelentős része megától megvalósul. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy nem csak a kibocsátott számlák tartoznak a bevétel fogalma alá, hanem ide tartozik például a banktól kapott kamat, vagy bármely támogatás, amelyet akár ellenszolgáltatás nélkül is kap a vállalkozás. Talán érdemes idézni a törvény pontos szövegét, amely ez esetben a törvények szokásos nyelvezetététől elütő módon érthető. „kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt”. Így bevétel lehet egy pályázati forrásból származó pénz, vagy más vállalkozástól kapott támogatás. Mit kell tennünk a számlázó programban, hogy ezek a bevételek is a nyilvántartás részei legyenek? Ezen bevételek részére is kiállítunk egy bizonylatot, úgy teszünk, mintha mi számláztuk volna ki azokat. A bankszámlánkon jóváírt kamatot havonta, vagy akár évente egyszer „kiszámlázzuk”, de „kiszámlázzuk” az adományt és a pályázat bevételt is. Ha bejelentkeztünk az ÁFA hatálya alá akkor sincs probléma, csak arra kell ügyelni, hogy az ilyen bevételek számláit adómentes tételként vegyük fel a számlára. Ezzel eleget is tettünk a bevételi nyilvántartás által elvárt kötelezettségünknek is. A törvény foglalkozik még a bevétel időpontjával is. Ennek jelentősége a normál bevételszerzés tekintetében lehet fontos, de lényegtelen, amikor egyéb bevételek esetében kell a nyilvántartásunkat értelmezni, ugyanis a bevétel megszerzésétől teljesen függetlenül kell a tételes adót havonta, a tárgyhót követő hó 12 napján megfizetni. A kötelezettség attól is független, hogy a bevétel ténylegesen megérkezett-e a számlánkra vagy sem, az adó fizetendő, hiszen az tételes. Amikor az éves bevételi határt kell értékelni, akkor kinyerjük a programból a bevételeket, lehetőleg Excelben (érdemes olyan programot választani, amelynek van ilyen, vagy könnyen táblázattá alakítható kimenete), majd töröljük azokat a sorokat, amelyeket nem fizettek ki, illetve módosítjuk azokat, amelyeket csak részben fizettek meg. Forgalmi adóval növelt számlázás esetén a programnak a nettó rész kimutatására is képesnek kell lennie. Az így készített kimutatást pedig megőrizzük az adóbevallás elévülésének utolsó napjáig.

1 komment

Címkék: számviteli blog

Felderíthetőség és felelőség

2012.11.23. 00:18 :: eusys

Az okirat-hamisítással kapcsolatban az a fő probléma, hogy a felelőség megállapítása az elkövető felderíthetőségéhez kötött kategória. Ez az ok, amiért tévesen azt gondolnánk, hogy egy elektronikusan aláírt és időbélyegzővel ellátott dokumentum nagyobb biztonságot jelent.

Az aláírás és időbélyegző azonban csak és kizárólag a PPt –nek az okiratok minősítéséhez és az azokhoz kötött joghatások tekintetében van jelentősége, az okirat hamisítás ténye így is úgy is bekövetkezhet. A megítélésünk szerint egyrészt az elektronikus aláíráshoz ok nélkül több reményt füzünk, mint az indokolt lenne, ami csak azzal magyarázható, hogy a technika új így az ettől való félelem ideig óráig talán fékezheti az okiratot hamisítani szándékozókat, de akadályozni nem tudja.

Másik téves nézetünk az elektronikus okirattal szemben, hogy az kevesebb bizonyító erővel rendelkezik, mint annak papír alapú megfelelője. Fontos volna az informatikai társadalom fejlődése szempontjából, hogy ezeket a falakat leromboljuk. Azt nem tudjuk megszüntetni, hogy egy elektronikus okirat hamisítása nem legyen könnyebben és kevesebb nyomot hagyva elkövethető, mint a papír alapú okiraté, ezzel a felelős megállapítása válik nehezebbé, azonban ez csak jogi megítélés kérdése kell legyen. Azt kell kimondani, hogy a dokumentum teljes, vagy részleges megsemmisítése, megsemmisülése azonos elbírálás alá essen, mint egy tűz, vagy rablás esetének elbírálása, ha felmerülhet a gyanú a szándékosságot illetően. Ebben a tekintetben azonban az IT katasztrófa elbírálása lényegesen jobb helyzetben van, ugyanis egy ilyen incidens nem válogat okosan az okiratok között. Szakértői vizsgálat nagy hatékonysággal képes kimutatni a szándékolt IT incidens bekövetkeztét, nagyobb biztonsággal, mint egy megrendelt rablásét.

A jövőben elkerülhetetlen, hogy az elektronikus okiratok száma ne növekedjék. Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért, amikor amióta csak megjelentek a számítógépeken könnyen előállítható dokumentumok, azóta minden várakozásunk ellenére azt lehet tapasztalni, hogy a papírfogyasztásunk egyre emelkedik. Az eredménye a könnyen előállítható elektronikus dokumentumoknak az lett, hogy amíg korábban az írógép volt (a kézírás mellett, ami mára szinte teljesen megszűnik) a dokumentumok szinte egyeduralkodó előállító eszköze, addig ma az iratainkat számítógépes szerkesztőkkel állítjuk elő, és azonnal ki is nyomtatjuk azokat. Ha abban hibát fedezünk fel, se baj, javítjuk és újra nyomtatjuk. Visszaélünk egy lehetőséggel, amit a számítógéppel szerkeszthető dokumentumok megjelenése adott a kezünkbe.

A lehetőség, hogy egy dokumentumot könnyen módosíthassunk érdemes kihasználni, de nem szabad visszaélni vele, mert ennek eredménye, hogy bizalmunkat veszítjük a dokumentumok hitelessége tekintetében.

A folyamat, amely a papírfelhasználás folyamatos növekedéséhez vezet lassul, és idővel visszaforduló folyamattá válik. Ezzel együtt azonban az dokumentumok száma jelentősen emelkedni fog, amikor az IT rendszerek a ma automatikus eszközökkel feldolgozhatatlan elektronikus dokumentumokat képesek lesznek értelmezni és feldolgozni. Ez a folyamat vezet oda, hogy az elektronikusan előállított dokumentumokat már értelmetlen lesz kinyomtatni és hatékonyabb lesz azokat elektronikus módon kezelni. Ebben a folyamatban azonban ne legyenek kétségeink az elektronikus okirat-hamisítások száma nem fog semmiképpen sem csökkenni.

Az elektronikus okiratok világában sem várható, hogy minden okirat a PPt szerinti teljesen bizonyító erejű okiratként keletkezik, azaz minősített elektronikus aláírást kap. Ez tehát azt jelenti, hogy az IT és a jog szakembereinek fel kell készülni a digitális okirat-hamisítás kezelésére. Az IT szektor feladata, hogy eszközöket biztosítson ahhoz, hogy az okirat szándékos hamisítása könnyen kimutatható legyen, míg a jog szakembereinek számba kell venni a lehetőségeket és kodifikálni kell a digitális okirat-hamisítást.

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum hitelesség hamisítás időbélyeg okirat digitális aláírás tárca-blog

Okiratok aláírva és aláírás nélkül

2012.11.20. 00:10 :: eusys

A gyakorlati életben azonban lényegesen több okirat végzi feladatát a gazdasági és a hivatali életben mint amennyi aláírással és tanukkal, vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezik, vagyis az okiratok jelentős része egyáltalán nem rendelkezik a hitelesítés jegyeivel, ennek ellenére remekül megállják a helyüket, akár mint okiratok is.

Amivel kezdtük a cikket az nem más, mint hogy az okirat meghatározása elsősorban attól függ, hogy az abban rejtezkedő tények leírásának, vagy adatoknak bizonyítaniuk kell-e a valóságot. Ha igen, akkor a dokumentum okirat akkor is, ha nincs aláírva (se kézzel, se digitálisan), amire legjobb példa a számla, vagy egyéb számviteli bizonylat, de kaphat ilyen státuszt egy emlékeztető is. Ezekkel az okiratokkal kapcsolatosan mégis megállja a helyét az okirat-hamisítás törvényi tényállása, ha az igazolhatóan bekövetkezik.

Egy számviteli bizonylat esetében a segítség abban rejlik, hogy mind a számviteli, mind pedig az áfa törvény rendelkezik az okirat másod példányának őrzési kötelméről, így midig kell lennie egy fellelhető másik példánynak amivel az incriminált dokumentum összevethető. Ez a törvényi kötelezettség azonban fennáll az elektronikus dokumentumok esetben is, tehát ebben nem lelhető fel a különbség, hiszen az elektronikus okirat másodpéldánya amennyiben a törvények betartásával őriztetik, akkor mindenkor bizonyítja az okirat hamisítást, ha az bekövetkezett. Ennek ellenére az alá nem írt elektronikus okiratot ma a szakma nem tartja okiratnak. Ennek azért ellentmondanak bírói gyakorlatok, amikor személyes tapasztalatokra támaszkodva állíthatjuk, bizonyos tények alátámasztására elektronikus okirat mindennemű aláírás nélkül is elismerhető.

Az egyetlen, ami lényegi eltérést mutat a papíralapú és elektronikus okirat hamisítás területén az csak annyi, hogy az elektronikus okirat-hamisításkor az elkövető személye kisebb biztonsággal deríthető fel.

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum aláírás hamisítás okirat digitális aláírás tárca-blog

Okirat-hamisítás

2012.11.16. 00:07 :: eusys

Az okirat-hamisítás jogi megítélésének tárgya nem a vagyonban, hanem a közérdekben található, amely az okiratokhoz mint kiváló bizonyítási eszközökhöz fűződik. Az okiratnak bizonyító ereje az okiratot a jogélet kiváló biztosítékává teszi, ennek a biztosítéknak megtámadása az, mely az okirat-hamisítást külön bűntetté minősíti. Az okirat-hamisítás kártékonysága semmiben sem más ha azt papír alapú, vagy digitális okiraton követjük el. Az okirat hamisítás végrehajtásának technikájában a két okirat típus tekintetében lényegi eltérés csak az, hogy a papír alapú hamisításhoz több leleményre és ügyességre van szükség.

Míg korábban az okirat-hamisítás szinte művészet volt, a mai technikai környezetben már ez is csak rutin feladat, kis leleménnyel bárki elkövetheti. A digitális okirat-hamisításhoz azonban ennél kevesebb is elég. Bármely elektronikus jelhalmazban megtestesült okirathoz lehet találni egy de leginkább több olyan programot, amelynek alkalmazásával az okirat tartalmában érdemi változást lehet létrehozni. Sok estben a papír alapú dokumentumon elkövetett hamísítást is csak komoly szakértői elemzés képes leleplezni, addig egy digitális okiraton egy módosítás szinte bizonyosan felderíthetetlen.

Ez önmagában még nem volna aggasztó, ha az okiratnak egy másik igazoltan eredeti példánya rendelkezésre áll. Ilyenkor a két példányt össze lehet hasonlítani és ezzel a hamisítás ténye igazolt, vagy legalábbis látszólag az. Hamísítás ugyanis az is, amikor az okiratot oly mértékben rongáljuk meg, hogy abban egyes adatok felismerése kétségessé tehető. Ez esetben egy papír alapú okiraton a szándékos rongálás ritka kivételektől eltekintve szinte azonnal megállapítható az okirat-hamisítás, amit nem lehet elmondani egy digitális okiratról. Egy elektronikus jelhalmazban IT incidens is előidézhet olyan eseményt, amelynek hatására a dokumentum értelmezhetetlenné válik, vagyis ha valakinek az a szándéka, hogy az okiratban fellelhető adatok, tények ne kerülhessenek napvilágra, vagy azzal akarna védekezni, hogy a korábban ép és feldolgozott okirat mára értelmezhetetlenné vált, akkor nehéz, többnyire lehetetlen megmondani, hogy az egy véletlen IT incidens, vagy egy szándékos okirat-hamisítás következménye.

Azt általában ki lehet jelenteni, hogy egy elektronikus dokumentumban egy releváns adat sérülése, vagy IT incidens miatti megváltozásának valószínűsége kicsi, azonban ismert problémaként jelenik meg, hogy egyes rendszerek a helyi érték jelölésére használt tizedes elválasztót eltérően értelmezik, így egy automatikus kiértékelő rendszer az eredeti dokumentum valós tartalmához képest eltérően értelmezheti az adatokat, erre már lehet építeni nehezen felderíthető okirat-hamisítást. Az okirat-hamisítás tényállásának megállapításához két dolog szükséges. Az egyik a bizonyítható szándékos esemény felderítése, a másik pedig az okiratot hamisító személy felderíthetősége. Az előbbi feltétel teljesíthetőségében is van a digitális okiratnak jelentős hátránya a papír alapú okirattal szemben, mivel az elkövető személy felderíthetősége lényegesen nehezebb, sok esetben megoldhatatlan feladat egy elektronikus okirat igazolt hamisítása esetében.

Az IT rendszerek esetében a dokumentumhoz ritka kivételtől eltekintve számosan hozzáférhetnek, így még a jól védet IT hálózatokba sem könnyű igazolni egy-egy szándékos okirat-hamisítás elkövetőjét, aki éppen ismerve az IT rendszerben lévő lehetőségeket, valamint a saját szándékait a nyomok eltüntetésében is hathatósan tevékenykedhet. A védekezésnek persze e tekintetben a legegyszerűbb módja, ha egyszerűen IT incidensre hivatkozva értékelhetetlenné teszi a teljes dokumentumot. Ez esetben még akkor is nehézkes a bizonyítás, amennyiben az okirat másik eredeti példánya rendelkezésre áll. Természetesen ilyen jellegű incidensre való hivatkozás azért ismeretes a papír alapú dokumentumok esetében is, ami lehet elemi kár, vagy ami jellemző próbálkozás, a betörés, és rablás, amikor is éppen az érzékeny dokumentumok semmisülnek meg.

Az IT környezetben az elektronikus okiratok hitelességének igazolására azért van egy kitalált megoldás, ami az elektronikus aláírás és hiteles elektronikus időbélyegzővel ellátott okiratot jelent. Erről azt kell megállapítani, hogy ez sem mindenható, hiszen IT incidens ezzel a dokumentummal kapcsolatosan is bekövetkezhet, azonban az nem fordulhat elő, hogy IT incidensre váló hivatkozással módosuljon az adat felderíthetetlen módon. Ez a vélelem, amit igyekszik az IT szakma képviselni, azonban ez a vélekedés is ingatag. Azt ugyanis nem lehet továbbra sem igazolni, hogy ha egyszer valaki megváltoztatott bármit is az elektronikus dokumentumban, akkor az elkövető könnyebben felderíthető volna.

A meglehetősen nagy apparátust megmozgató eljárás, a digitális aláírás, arra jó, hogy igazolja, az okirattal kapcsolatosan, hogy az aláírás keletkezés óta az nem változott meg, és az aláírás pillanatában az okirat létezett, valamint az aláíró személye ismert. Ezek fontos ismeretek, és önmagában hitelesítenek egy dokumentumot. Egyenértékű egy ilyen okirat azzal, mint amikor egy okiratot az aláíró aláír, valamint két tanú igazolja, hogy az aláírás előttük a megadott időpontban történt. Ha az okiratban bármi nemű változás következik be akkor csak annyi előnyünk van, hogy az azonnal látható és ez letagadhatatlan, a dokumentum semmiképpen nem azonos az eredetivel, vagyis az már nem hiteles. A változást előidéző személye azonban éppen annyira deríthető fel, mintha egy elektronikus aláírással nem rendelkező dokumentum okirat hamisítása következett volna be.

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum hamisítás okirat digitális aláírás tárca-blog

Az okirat

2012.11.13. 22:40 :: eusys

Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágnesszalag, stb.). Ebbe a körbe tartoznak az IT szektorban keletkezett okiratok. Ez utóbbi körben elsőként az elektronikus számlák, és számviteli bizonylatok jelennek meg, mint nevesített okiratok, de ennél lényegesen többről, általában a „jogképes” elektronikus okiratról kell beszélni. Az elektronikus számlákat, és számviteli dokumentumokat a számviteli és áfa törvény nevesítve is okiratnak minősíti, azonban elektronikus okirat lehet bármi, amely az okirat meghatározás szerint annak minősíthető, vagyis lehetséges bizonyítási eszköz a benne foglalt tények, adatok, stb. valóságtartalmának igazolása. Végtelen sok példa sorolható fel. Ebben a körben csak érdekesség, hogy a bírósági gyakorlatban némelykor egy-egy emailt is elfogadnak bizonyító erejű okiratnak, máskor pedig nem.

Megkíséreljük az analógiák alapján meghatározni a digitális okirat fogalmát. Az analógia alapja a papír alapú okirat, amely, ne legyünk meglepve, éppen olyan kevéssé könnyen meghatározható, mint annak elektronikus párja. Ha egy megbeszélésen készül egy feljegyzés, akkor az valamely alkalmazott által készített magánokirat, azonban nem történik okirat hamisítás abban az esetben, ha az „okiratban” valamely adat tény módosításra kerül. Ha ezen feljegyzés alapján elkészül egy emlékeztető, amely minden érdekelt fél részére a lezajlott megbeszélés tényeit rögzíti, akkor az szintén magánokirat. Ha ebben az egyik fél olyan szándékkal módosít meg lényeges adatot, vagy ferdít el tényeket, amely a megbeszélés eredményének szándékos módosítására tesz kísérletet, akkor nyilvánvaló okirat-hamisítás következett be. Az eseményt elég nehéz megítélni, ugyanis egy iraton bekövetkezett módosításnak az okirat-hamisítás büntető eljárást maga után vonó tényének megállapítása, csak utólag dönthető el.

A jog akkor foglal állást elítélőleg, ha a módosítás következtében valamely félnek hátránya keletkezett, különös tekintettel arra, ha a módosításnak indítéka igazolhatóan e hátrány bekövetkezésének szándéka volt. A két említett okirat egyaránt magánokirat kategóriába esik, és mindkét esetben lehet azt oly módon módosítani, hogy az valamely módon hátrány okozásra alkalmas legyen. Szándékoltan olyan magánokiratot vettünk példaként, amelyet törvény, mint a számlát, vagy számviteli bizonylatot okiratnak nem minősít, de funkciója miatt azzá válik.
Csak példálózva ide tartoznak a gazdasági vezetés jelentései, és táblázatai, a kiadott vezetői utasítások, stb.

Akkor mi is lehet egy digitális okirat? Bármilyen digitális nyom, amelyet az IT rendszerünkben ejtünk. Ebben az esetben is igaznak kell tekintenünk, hogy bármilyen elektronikus adat, jelhalmaz lehet okirat, amely alkalmas arra, hogy a bevezető mondatban említett, a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja. Szintén példálózva egy lehet egy kép, szöveges, vagy táblázatos adatállomány, stb. Erősen vitatható, hogy egy adatbázis, amely független, és relációk által összerendelt halmaz, az lehet-e okirat. A mi megítélésünk szerint semmiképpen.

Mi akként határoznánk meg a digitális okiratot, hogy az csak olyan jelhalmaz lehet, amely a hozzá rendelt megjelenítő eszközzel, bármely esetben csak egyféleképpen értelmezhető, vagy jeleníthető meg, valamint éppen bármely adatbázistól független entitás.

A jog megkülönböztet egyszerű magánokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot és közokiratot. Ezek értelmezése a bírói gyakorlatban fontos, azonban a jelen cikk szempontjából lényegtelen, ugyanis az okirat bármely típusa hamisítható.

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum hitelesség hamisítás tárca-blog

süti beállítások módosítása