Ritka eset, amikor a szakma ennyi időt kap arra, hogy felkészüljön a változásra. A kezdetek egy évvel ezelőtt voltak. Már ekkor ismert volt, hogy 2013 január 1-től hatályos lesz a törvénynek azon része, amely rendelkezik a belföldi számlák egy meghatározott körének tételes adóbevallásáról. Az is ritka, hogy a NAV elegendő időt képes adni a programozóknak, hogy felkészüljenek a változásra. Minden együtt áll tehát ahhoz, hogy viszonylag könnyű legyen a változás adta plusz feladatok végrehajtása. Arról azonban nem feledkezzünk meg, hogy soha nem a program a felelős a hibás adóbevallásért. A mulasztási, vagy adóbírság nem lesz áthárítható, így jobb, ha pontosan megismerkedünk azokkal a feladatokkal, amit a programnak kel végrehajtani, és ellenőrizzük a megoldást.
Könnyűnek tűnt a feladat, de nem az. A fő szabály egyszerű, azokat a számlákat kell tételesen a bevallásban kiegészítő adatként megjeleníteni, ahol az áthárított/levonható adó eléri, vagy meghaladja a 2 millió forintot. Egyszerű kigyűjtés, és bevallás, ha az A60-as bevallást idézzük magunk elé. Az ördög, mint mindenkor a részletekben okozza a kellemetlenséget. Vegyük őket sorra.
A letölthető, nem végleges elektronikus bevallási nyomtatványon négy lapot kell/lehet kitölteni minden velünk akár eladói, akár vevői kapcsolatban álló partnerünk részére. Egy partnerünkkel kapcsolatosan akkor és csak akkor nem kell kitölteni a kiegészítő adatlapot, ha a négy bevallási lap egyikén sem kell adatot szerepeltetni, amely megállapítás csak majdnem igaz, de erről a befogadott számla fejezetben lesz szó. Elsőként tehát meg kell határozni, hogy az adott bevallási időszakban az adott partnerünkkel bonyolított gazdasági események kapcsán van-e olyan esemény, amely magával vonja a bejelentési kötelezettséget.
1. Kibocsátott számla
Erre a táblára kizárólag a fő szabály vonatkozik. Itt ténylegesen megvalósul, hogy csak olyan számlák szerepelhetnek az M-es (melléklet) lapon (amely 5 lap, mert van egy fő lapja, és az említett négy bevallási csoportnak egy-egy lapja), amelyre teljesül a törvényben meghatározott áthárított adó mértéke. A fő lapon ebben az esetben semmilyen, a gazdasági eseménnyel kapcsolatos adat kitöltése nem lehetséges, mert a kitöltő program összesíti itt az adatokat a többi lapokról.
2. Kibocsátott számlamódosítás
Ezen a lapon, nem feltétlenül tudatosan, de sikerült a törvénynek visszamenőleges hatályúnak lennie. A szabály az, hogy amennyiben a számlamódosítás (amely lehet az adóra nézve negatív, vagy pozitív) eredményeként az egy tekintet alá eső dokumentumok együttes hatása, akár a módosítás előtt, vagy után, elérik, vagy meghaladják a törvényi határt, akkor az adatoknak itt szerepelniük kell. Lehetséges egy eredeti számlának sorozatban végrehajtott módosítása, akkor a szabályt úgy kell értelmezni, hogy a módosítások bármely pontján, ha eléri, vagy meghaladja a határt, akkor a teljes folyamatot le kell írni a bevallásban. nincs külön értelmezve a sztornó, ez is, mint az eredeti számlát módosító esemény kerül a bevallásba. A visszamenőleges hatály akkor jelenik mag, ha 2013. január 1. után módosítunk egy olyan számlát, amely ezt megelőző időszakban állítottunk ki, akkor ezen számláknak is szerepelniük kell a bevallásban. Elsőként be kell írni a bevallásba az eredeti számlát, majd sorban a módosításokat. Az előírás nem követeli meg az időrendi sorrendet, csak javasolja. A módosításokat egyenként a következő sorokban kell bejegyezni, és ezen sorokban be kell írni, hogy az mely eredeti számla módosítását jelenti. A számszerű adatokban nem az elért együttes hatást, hanem csak az adómódosítást kell beírni. Meg kell különböztetni a módosítás típusát a szerint, hogy az a bevallás időszakában, vagy azt megelőzően került-e sorra. Ez azt jelenti, hogy amikor egy januári számla februárban kerül módosításra először, majd márciusban újra, akkor a januárt érintő bevallásban (feltéve, ha a határt meghaladó az adótartalom) csak az eredeti számla szerepel a 01-es lapon. Februárban az eredeti számla és a februári módosítás szerepel a 01-K lapon, ott az eredeti és a módosítás. Márciusban pedig szintén a 01-K lapon szerepel majd a számla, mint eredeti, a februári, és a márciusi módosítás három sorban.
3. Befogadott számla
A fő lapon van egy cella, a 6. sorban, amely kitölthető. Itt kell összesíteni azoknak a számláknak az adótartalmát, amely a bejelentési küszöb alatt vannak. A bevallási segédlet részletesen, példákon bemutatva tájékoztat a tennivalókról. A mellékletet akkor is be kell nyújtani, ha az adott partnerrel kapcsolatosan se kibocsátott, se befogadott, se azok módosításai nem indokolják azt, de a bevallási időszakban a határt elérő, vagy meghaladó levonható összesített adóforgalom mutatható ki. Ha a 02 lapon is szerepel adat, akkor ebbe a cellába csak azt az összesített levont adót kell kimutatni, amely egyedi kimutatásban nem szerepel a 02 lapon.
Egyéb eseteket tekintve a bejelentett adatok köre és tartalma mindenben megegyezik az 1 pontban leírtaknak.
4. Befogadott számlamódosítás
A feladat mindenben megegyezik a 2 pontban leírtaknak, vagyis ha a partnerünk számlát módosít, és ezt neki a 01-K lapon be kell vallania, akkor nekünk is be kell azt vallani, feltehetően azonos tartalommal, de a 02-K lapon. Az adatok összevezetésekor csak az eltérő bevallási időszak okozhat elhanyagolható nehézséget, hiszen a NAV a bevalláson beírt adószám alapján meg tudja határozni, hogy mikor kell megjelennie a bejelentett adatnak az ellen oldalon. Természetesen a visszamenőleges hatály ebben az esetben is fennáll. Fontos tehát, hogy a nyilvántartásunk pontos és átlátható legyen, különben hamar a NAV látókörébe kerülhetünk. Kerestem az ármeneti rendelkezések között a visszamenőleges hatály feloldását, de sajnos ilyen abban nincs.
