Mi a bevétel KATA esetében, és milyen nyilvántartásra kötelezett a KATA adózást választó.
A bevétel fő szabály szerint mindazok a pénzügyi eszközök (készpénz, bankszámla jóváírás, vagyoni érték megszerzése), amely a gazdasági tevékenység eredményeképpen megszerez. A bevételekről nyilvántartást kell vezetni, amely néhány kötelező elemet tartalmaz, mint a bevétel igazolására szolgáló dokumentum azonosítóját (bizonylatszám), a bevétel összegét, illetve a bevétel értékét. Az eseményeket azonban ketté kell választani. A KATA adózási formát választó döntése alapján bejelentkezhet az általános forgalmi adózás hatálya alá, vagy választhatja az alanyi adómentességet. Ez utóbbinak a bevételi felső határa megegyezik a KATA bevételi felső határral, azaz évi nettó 6 millió forint. Amennyiben a KATA adózó egyben ÁFA alany is, akkor a számla kibocsátásakor az tartalmaz fizetendő forgalmi adót és a befogadott számlái alapján jogosulttá válik az előzetesen felszámított adó levonására, azzal a megszorítással, hogy a számla pénzforgalmi elszámolása szerinti adózásának sajátos szabályait is be kell tartani. Ebben az esetben a bevételnek nem része az áthárított forgalmi adó.
A bevételi nyilvántartás teljesítéséhez elégséges egy megfelelő számlázó program. A KATA alá bejelentkező adózó nem mentesül a számla adási kötelezettség alól így számla kiállítására kötelezett, amelyen fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”. Célszerű programot használni, mert ezzel a bevételi nyilvántartás jelentős része megától megvalósul. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy nem csak a kibocsátott számlák tartoznak a bevétel fogalma alá, hanem ide tartozik például a banktól kapott kamat, vagy bármely támogatás, amelyet akár ellenszolgáltatás nélkül is kap a vállalkozás. Talán érdemes idézni a törvény pontos szövegét, amely ez esetben a törvények szokásos nyelvezetététől elütő módon érthető. „kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt”. Így bevétel lehet egy pályázati forrásból származó pénz, vagy más vállalkozástól kapott támogatás. Mit kell tennünk a számlázó programban, hogy ezek a bevételek is a nyilvántartás részei legyenek? Ezen bevételek részére is kiállítunk egy bizonylatot, úgy teszünk, mintha mi számláztuk volna ki azokat. A bankszámlánkon jóváírt kamatot havonta, vagy akár évente egyszer „kiszámlázzuk”, de „kiszámlázzuk” az adományt és a pályázat bevételt is. Ha bejelentkeztünk az ÁFA hatálya alá akkor sincs probléma, csak arra kell ügyelni, hogy az ilyen bevételek számláit adómentes tételként vegyük fel a számlára. Ezzel eleget is tettünk a bevételi nyilvántartás által elvárt kötelezettségünknek is. A törvény foglalkozik még a bevétel időpontjával is. Ennek jelentősége a normál bevételszerzés tekintetében lehet fontos, de lényegtelen, amikor egyéb bevételek esetében kell a nyilvántartásunkat értelmezni, ugyanis a bevétel megszerzésétől teljesen függetlenül kell a tételes adót havonta, a tárgyhót követő hó 12 napján megfizetni. A kötelezettség attól is független, hogy a bevétel ténylegesen megérkezett-e a számlánkra vagy sem, az adó fizetendő, hiszen az tételes. Amikor az éves bevételi határt kell értékelni, akkor kinyerjük a programból a bevételeket, lehetőleg Excelben (érdemes olyan programot választani, amelynek van ilyen, vagy könnyen táblázattá alakítható kimenete), majd töröljük azokat a sorokat, amelyeket nem fizettek ki, illetve módosítjuk azokat, amelyeket csak részben fizettek meg. Forgalmi adóval növelt számlázás esetén a programnak a nettó rész kimutatására is képesnek kell lennie. Az így készített kimutatást pedig megőrizzük az adóbevallás elévülésének utolsó napjáig.