Vállalatirányítás, ügyvitel, könyvelés

A KATA körbe bejelentkezett vállalkozók számára nagy segítséget jelenthet egy megfelelő számlázó program. Mitől lesz megfelelő? Attól, hogy képes a számlák kiállításán túl valamiféle bevételi összesítésre is. A KATA alanyainak pontosan kell követniük, hogy a tárgyévben mennyi forgalmat realizáltak, hiszen 6 millió az a határ, ami alatt nincs az átalányon felül további adóteher. Akár az a cél, hogy ezen érték alatt maradjon, akár az, hogy pontosan lássa, hogy mikor billen át a 6 millió fölé, pontos bevételi nyilvántartást kell, hogy vezessen. Sőt, bármi is legyen a saját vállalkozói célkitűzése, bevételi nyilvántartást kötelező vezetni.  Lehet ezt persze kézi számlatömb használatával, és valamilyen kézi összesítő létrehozásával megoldani, de lényegesen egyszerűbb egy olyan számlázó programot használni, ami azonnal megoldja az összesítés feladatát is. Sőt, ha ez a számlázó program, mint pl. a SZÁMADÓ programjai még a „számlával egy tekintet alá eső okirat”-ot is képes elkészíteni, az már külön nagyszerű.

Gazdálkodók ezrei használnak számítógépes programokat számlázásra. Így volt ez korábban is, és így lesz ez ezután is. Csakhogy azok, akik a pénzforgalmi szemléletű adózást választották, jobban kell, hogy figyeljenek a program kiválasztásakor. Ugyanis csak olyan megoldás jöhet szóba, ahol van mód arra, hogy a számlán fel lehessen tüntetni azt, hogy a kibocsátó vállalkozás pénzforgalmi szemléletű adózó. Különösen érdekes lehet ez az ingyenes számlázó programok esetében, ahol valójában nincs is mit számon kérni a fejlesztőn. Vagy mégis? Senki ne felejtse el, hogy az érvényben lévő szabályozás szerint annak a gazdálkodónak, aki szoftvert használ számlái kiállításához, annak rendelkeznie kell a szoftverkészítő nyilatkozatával arról, a szoftver megfelel a hatályos Pm. rendeleteknek. Csakhogy, és ez itt a lényeg: Ezzel a nyilatkozattal a gazdálkodó névre szólóan kell, rendelkezzen. Tehát a szoftver készítője a gazdálkodó nevére állítja ki a nyilatkozatot. Így tehát talán gyanúsnak lehet nevezni a „Töltsd le és használd ” ingyenes számlázó programokat. Ne felejtsük el, hogy a gazdálkodón lesz számon kérve a nyilatkozat.

Korábban bőségesen írtunk a 2013-ban bevezetésre kerülő, az adózást érintő változásokról.  A számviteli és a gazdasági informatikai szakma már hozzászokott, hogy minden év végén kisebb-nagyobb mértékben, de fel kell, készüljön az új év új feladataira. És persze maguk a felelős gazdálkodók sem vonhatják teljesen magukat ezek alól a változások alól. Különös mist nem. De miért?

Nézzük sorban!

A gazdálkodók, esetében a kisebb vállalkozások el kell, döntsék, hogy maradnak-e a korábbi adózási besorolási formában, vagy áttérnek KATA-ra vagy mások a KIVA-ra. Továbbá azt is el kell dönteni, hogy a forgalmi adó megfizetése esetében pénzforgalmi elszámolást választják, vagy maradnak a már megszokott eljárás mellett.

A könyvelők esetében már kicsit más a helyet. Nyilván mostanában az ügyfelek nagy számban fordulnak tanácsért hozzájuk, de ez természetes. Azonban fel kell mérniük, hogy a belépő változásoknak hogyan tudnak eleget tenni. Vajon rendelkeznek-e olyan szoftverrel, amivel meg tudnak felelni a törvény adta követelményeknek? Három olyan jelentős változás lép be 2013-tól, ami megfelelő szoftveres támogatás nélkül szinte megoldhatatlan feladat.

• Tételes adatközlés az adóbevallásban a 2 millió Ft feletti adótartalom esetében: Első látásra nem is tűnik olyan bonyolultnak, de azért itt is vannak kényelmetlenségek. Az alap az, hogy ki kell tudni gyűjteni azokat a szállítókat, akitől az adott bevallási időszakban ÖSSZESEN 2.000.000,- Ft feletti adót tartalmazó számlát fogadtunk be. A jelenleg ismert bevallás elvárás szerint (még változhat) két listát kell készíteni. Az egyik tételes lista tartalmazza azon partnerek listáját, amelyekkel az adott bevallási időszakban (lehetséges, hogy teljes évre vonatkoztatva, amikor eléri a határt) összesítve 2 millió forint adót elérő ügylet mutatható ki. Ebben a listában a számlák tételes felsorolása nem jelenik meg. A másik lista azonban azokat a számlákat tartalmazza, amelyekben az áthárított áfa eléri a 2 millió forintot. A listában fel kell tüntetni, ha van ilyen, a helyesbítő számlákat is (valójában nem számla, hanem számlával egy tekintet alá eső okirat).
• Pénzforgalmi elszámolás: Mindenkit érint ez a dolog, azt is, aki egyébként saját maga nem pénzforgalmi elszámolású adózó. Arról van ugyanis szó, hogy a saját könyvelésben – függetlenül attól, hogy az adózó pénzforgalmi, elszámolású vagy sem – az adóbevallás szempontjából pénzforgalmi módon kell kezelni azokat a gazdasági eseményeket, amiket ilyen adózótól fogadtunk be. Fogalmazzunk másként. Mindegy, hogy a számlát ki bocsátotta ki, a számla adójogi helyzete az, ami meghatározza a befogadott számla kezelését. Döntő szempont, a számla adójogi helyzete, ami ténylegesen attól függ, hogy az adózó választása szerint pénzforgalmi adóelszámolást választ-e vagy sem. Az ilyen adózó minden befogadott számlájának adójogi helyzete szerint pénzforgalmi elszámolású, amennyiben az nem ütközik valamely kivételes szabályba (pl. uniós beszerzés). Ha a számla befogadó nem pénzforgalmi elszámolás szerinti adózásra bejelentkezett adózó, akkor az dönti el a számla kezelés módját, hogy a számlán szerepel-e az ilyen adókezelési eljárásra utaló feljegyzés.
• A harmadik feladat, hogy a kisadózóktól származó számlákat is folyamatosan figyelnie kell a befogadónak. Abban az esetben, ha bármely kisadózótól befogadott számla tárgyévi összesítésben eléri az 1 millió forintot, akkor a számlát befogadó adózó köteles ezt bejelenteni a következő hó 12. napjáig a 08-as bevalláson. A másik oldalról pedig szigorú feltétel, hogy a kisadózónak minden számláján szerepelnie kell a „Kisadózó” feliratnak, mert a befogadó ennek ismeretében köteles az a nyilvántartásában figyelni. A felirat nélkül kibocsátott számla szankciója mulasztási bírság.

Nyilván a gazdasági informatika területén működő szoftvergyártóknak is jelentős a feladat okoznak a felsoroltak. Jelentős, mert olyan jellegűek a változások, amik alapjaiban rengethetnek meg bizonyos szoftvereket. A SZÁMADÓ megírta az ügyfeleinek, hogy már elkészült a fejlesztés, és a szoftver már fel van készítve ezekre a változásokra.

Pénzforgalmi elszámolás bevezetése!
A legújabb gondot a könyvelőknek a pénzforgalmi elszámolás szerinti adóbevallást választók okozzák. A magyarországi szoftverek arra képződtek ki, hogy a kibocsátott számla adótartalma a teljesítés időpontjában adófizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a befogadott számla szintén a teljesítés időpontjában adólevonási jogot alapoz meg, tekintet nélkül a rendezettségére. A fő szabály továbbra is ez, azonban megjelenik a kivétel olyan számla képében, amelynek adójogi tulajdonsága, hogy annak adótartalma nem annak teljesítési időpontjában esedékes, vagy vonható le, hanem akkor, amikor az pénzügyileg rendezésre kerül, olyan mértékben, amilyen mértékben a számla kiegyenlítése megtörténik. Más szóval ez egy olyan számla. amelynek adótartalma csakis a pénzügyi rendezés időpontjától függ. Nem lehet előre megbecsülni hány olyan rendszer lesz 2013 február 20. napján forgalomban, amely képes pusztán a számla ezen tulajdonságát felismerve ebben a szellemben kezelni az adóbevallást. Az egyik probléma az, hogy elemezni kell a számla megfizetettségének arányát (ez nem nagy feladat), és a bevallásban ennek megfelelően kell azt szerepeltetni. A nagyobb kihívás az, hogy ezt a számlát a múltból mindaddig figyelni kell, ameddig annak teljes tartalma megfizetésre nem kerül. Ez már nagyobb kihívás (persze semmi sem lehetetlen) főként akkor, ha az inkriminált számla nem is a tárgyévben, hanem azt megelőzően keletkezett. Az ilyen múltbeli, csak részben kiegyenlített számla további részfizetései újabb rész adóbevallási kötelezettséget jelentenek. Ezt kell tenni mindaddig, amíg az vagy adójogi szempontbál elévültnek tekinthető (vele kapcsolatosan adófizetési kötelezettség, vagy adólevonási jog nem keletkezik), vagy azt teljes mértékben kiegyenlítik.
A feladatot a könyvelőnek azonban akkor is meg kell oldania, ha a szoftver, amit az adóbevalláshoz használ nem alkalmas erre. Ez utóbbi esetben két irányban lehet elindulni. Az egyik, hogy olyan könyvelési technikát alakít ki, hogy a fizetendő és levonható adó abból az adott időszakra analitikusan kimutatható legyen, vagy a könyvelésben nem változtat a módszereken, és az ilyen számlákról egy kiegészítő nyilvántartást vezet (pl Excel, vagy kockás füzet), amelyben a számvitel szerinti analitika (466, 467 számlák) adóbevallás korrekciója elvégezhető. A módszer lényegtelen, a fontos az, hogy hitelt érdemlően igazolja egy ellenőrzés során, hogy a bevallás a törvényeknek megfelelő módon és mértékben készült.
Kezdjük a számviteli rendszerben való adatkezeléssel. A pénzügyi elszámolás szerinti tulajdonsággal rendelkező számla adótartalmát nem könyveljük azonnal a 466, 467 adófolyószámlákra, hanem a 3681(elkülönített fizetendő adó), 3682(elkülönített levonható adó) számlákon tartjuk nyilván. A pénzügyi rendezéskor azonban figyelni kell, hogy az ilyen típusú számla rendezésekor kell rendezni az adót is, vagyis le kell könyvelni jóváírás esetén az elkülönítetten kezelt (3681/467) fizetendő adót, illetve az terhelés esetén az elkülönítetten kezelt (466/3682) levonható adót, természetesen a megfizetett rész arányában. Eltérően kell kezelni az ilyen típusú számla helyesbítését is. A pénzforgalmi elszámolás szerint kezelendő számla helyesbítő, vagy stornó számlája logikailag ugyanígy viselkedik, mint a normál számlával egy tekintet alá tartozó helyesbítő számla. Ennek tulajdonsága, hogy amennyiben az adót módosítja, akkor amennyiben csökken az fizetendő adó, akkor azt az adólevonási jog elévülési időn belül bármikor bevallhatjuk, és levonhatjuk a fizetendő adóból, míg az adó növekedést abban az adóbevallásban kell bevallani, amikor a helyesbítésről az adózó tudomást szerzett, vagy szerezhetett. Ez a szabály csak annyiban módosul, hogy a pénzforgalmi elszámolást megtestesítő számla esetében a helyesbítést is csak a pénzügyileg rendezettség arányában lehet, illetve kell bevallani, vagyis az ilyen számlahelyesbítést önálló számlaként érdemes kezelni, és pénzügyileg rendezni. Pénzügyi rendezés alatt azonban nem kell feltétlenül bankszámla, vagy készpénzmozgásnak bekövetkeznie. A törvény szerint bármely más módon kiegyenlített számla (pl. kompenzálás, egyéb érték végleges átadása), amely a kötelezettséget, vagy követelést növeli vagy csökkenti pénzügyi rendezést jelent.
Másik megoldás, egy elkülönített nyilvántartás vezetése, amelynek logikáját és tartalmát miden könyvelőnek, gazdálkodónak magának kell kialakítania. Fontos, hogy a nyilvántartásból egyértelműen levezethető legyen, hogy a számviteli rendszerben az adófolyószámlákon szereplő összegek mely tételei által és milyen mértékben lettek korrigálva. A kimutatásnak analitikusnak kell lennie, és tartalmaznia kell a kifizetések, részteljesítések idejét, összegét és a rendezést igazoló dokumentum azonosítóját is.

Fő szabály szerint a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevétel.

Vagyis általában minden, amit a vállalkozás kap, de ez alól van számos kivétel, amit nem kell a bevételekbe beszámítani. Ennek jelentősége abban van, hogy eléri a bevétel a 6 milliós határt, mert az e felett realizált bevételt 40% adó terheli. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy számos riogatással ellentétben nem kell megrémülni a 6 milliós határtól, mert a korábbi bevételek adóját nem érinti. Nem kell azonban egy megbízástól elállni, ami további károkat okozna a gazdálkodásban, csak tudomásul kell venni, hogy ennek a bevételnek csak 60%-a marad a vállalkozásban, amit a tételes adón felül kell megfizetni.

Vegyük sorra a bevételt nem eredményező eseményeket.

1. Nem bevétel az áthárított adó. A mi javaslatunk az, hogy a KATA-t választó adózó egyben jelentkezzen be alanyi adómentes adózónak is, akkor ez a tétel mindjárt kiesik és nem kell nyilvántartani.
2. Az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel).
3. Az korábban átadott vagyoni értéknek az a része, amely nyereséget nem tartalmaz (korábban adott hitel nettó része, így a kapott kamat - korábban átadott vagyoni érték feletti rész- már bevétel)
4. Olyan vagyoni érték, amelynek a megszerzése kor a szokásos piaci ár megfizetésre kerül. Másként, ha vagyon jogot szerez a vállalkozás, de azért nem a piaci árat fizeti meg, akkor az ellenértekként megfizetett ár és a piaci ár közötti különbözet az már bevétel
5. Jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege

Végül még egy jó hír a KATA adóalanyiságot választó adózónak, hogy az általa kibocsátott számla a befogadónál nem minősül csökkent értékű számlának, másként nem szankcionálja a társasági adótörvény ezeket a gazdasági eseményeket, mint olyanokat, amelyek nem a vállalkozás érdekében keletkezett költségek. Ezzel elhárult az a veszély, hogy a nagyobb vállalkozásnak beszállító kisadózó kiszorul a piacról. Ugyan sok esetében egyetlen vállalkozásnak dolgozik, és meg haladja majd az egy milliós határt, de amennyiben beszállítói minőségében igazolja, hogy a tevékenysége nem rejtett munkaviszony, akkor semmi akadálya a korrekt együttműködésnek.

Elsősorban annak, az egyéni, vagy társas vállalkozónak, aki elsősorban lakossági szolgáltatást végez, nincs alkalmazottja, nem jelentős a tevékenységében az anyagköltség.

Melyek az előnyök:

1. Egyszerű adminisztráció, egy alkalmas számlázó programmal meg is lehet oldani a feladatot.
2. Tervezhető, előre látható, és állandó adóterhelés
3. Alacsony adóterhelés
4. Csökken a vállalkozás adminisztrációs költsége

Melyek a hátrányok

1. Nagyon ingadozó bevételi szerkezet mellett a bevételhiányos időszakban is kell adót fizetni. Éves 600 ezer forint árbevétel alatt veszteséges az adózás. Éves 1-2 milliós nettó árbevételnél, ha nem kiegyensúlyozott a bevétel (nincs biztosítva a havi legalább 50 ezer bevétel), akkor likviditási zavarok várhatók.
2. Nincs folyamatos szakmai felügyelet. Megfontolandó az alkalmankénti adótanácsadói megbízás.
3. Alacsony nyugdíj jogosultsági alap. A ledolgozott évekbe ugyan beleszámít, de mindössze 81300 forint az egyéni járulékalap, ami előrevetítve rendkívül alacsony nyugdíjhoz vezet.

A  KATA-t választónak nem érdemes az áfa körben maradnia, mert egyrészt a bevételi határ mindkét esetben azonos, másrészt elveszíti annak az előnynek nagy részét, amit az adminisztrációs teher csökkentésével a KATA nyújt.

Mire kell figyelni! Fontos szabály, hogy mindig adjunk számlát, amennyiben olyan adóalany veszi igénybe a szolgáltatást, akinek bevallási kötelezettsége van. Ebbe a körbe biztosan nem tartozik bele a nem vállalkozó magánszemélynek, vagy másik kisadózó adóalanynak nyújtott szolgáltatás. Ennek azért lesz jelentősége, mert a szolgáltatás igénybevevőnek bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége, hogy a KATA szabályai szerint adózók részére teljesített kifizetéseket elkülönítetten nyilvántartsa, és amennyiben ez meghaladja az 1000000 forintot, akkor ezt a havi bevallásában bevallja. A cél, hogy kiszűrjék a munkaviszony helyett KATA szerint adózó kényszervállalkozási szituációkat. A bevallás még nem jelent azonnali szankciót, csak gyanakvást a NAV „szemében” Hat feltétel közül legalább kettőnek teljesülnie kell, de ennek bizonyítási terhe az adózón van.

1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem egyetlen, adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte.
3. Az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Összefoglalva egy különórákat adó tanár (tipikusan jó kisadózó alany) ha egy iskola megbízásából ad rendszeresen órákat, azt a NAV munkaviszonynak fogja átminősíteni.

Kinek jó a KIVA?

Nem könnyű a választ megadni. Ez az adózási forma kiváltja a társasági adó, a szociális hozzájárulás, és a szakképzési hozzájárulás adónemeket. mivel nem tételes adózásról van szó, a megoldás nettó haszna, vagy vesztesége csak modellezéssel állapítható meg. Az adószámítás gerince, hogy a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eszközváltozását, illetve a bruttó jövedelmet adóztatja meg. A számítást nehezíti, ha a vállalkozásnak a KIVA alapján növelő, vagy csökkentő tételek közül sok fordul elő a gazdálkodásában. A fő vonal szerint azonban az adómentesített 28.5 % és a 16 % közötti 12.5 % adóelőny el kell gondolkodtasson minden vállalkozót. Nézzük a leginkább érzékeny adóalap növelő tételeket.

1. Hitel, kölcsön nyújtása
2. Hitel kölcsön törlesztés, amennyiben a hitel felvételekor a vállalkozás elszámolta a kapott hitelt csökkentő tételként.  (arányos rész).
3. Saját kibocsátású részvény, kötvény beváltása
4. Tőke kivonás, jegyzett tőke leszállítása
5. Osztalék kifizetése
6. Elszámolásra kiadott előleg
7. Nem a vállalkozás érdekében kivont vagyon, adomány
8. A Tbj vel megállapodás szerint fizetett egészségbiztosítási járulék megfizetése.
9. Btk-ba ütköző cselekményekben a kifizetések
10. Kifizetések offshore cégeknek
11. A kifizetett bírságok, pótlékok, vagy bármely időszakra megfizetett adó
12. Tarozás átvállalása

Vannak csökkentő tételek is

1. Hitel felvétele
2. Nyújtott hitel törlesztése az adózónak
3. Kötvény, részvény kibocsátása
4. Töke bevonás, jegyzett tőke emelése
5. Kapott osztalék
6. Elszámolásra kiadott előleg visszafizetése

Készítettünk modellt, amely a jellemző elemeket tartalmazza, és nem számol se hitelekkel, vagy azok visszafizetésével, tőke be és kivonással, értékpapír műveletekkel. Összegezve azt lehet megállapítani, hogy a jelentős pénzeszközöket nem felhalmozó, osztalékot nem fizető vállalkozások azok, akiknek komolyan kell foglalkozni az átállás gondolatával, amennyiben az egyéb törvényi feltételeknek megfelelnek. Mi is a jogalkotói akarat ebben az adózásban? Ha a vállalkozás nyereséget termel, ami elvárható, de nem vesz fel osztalékot, akkor a nyereséget a vállalkozás fejlesztésére fordítja, és ezt az adórendszer jutalmazza.

A mellékelt modellező tábla (KIVA.xls) tartalmazza a pénzeszközök negyedéves záró készleteit (pénztár, bank), a bruttó béreket, valamint az kifizetett osztalékot. A pénzeszközök adatait a könyvelésből kell megállapítani. A bruttó béreket össze kell adni, és amennyiben szükséges módosítani kell (112.5 %). A táblázat az adatok alapján megállapítja a fizetendő adót KIVA és a TAO törvény szerint, illetve azonnal látható a várható adóelőny. Érdemes a számításokat elvégezni a 2012-es évre ami jó becslést mutat a 2013-as évre vonatkozólag.