Vállalatirányítás, ügyvitel, könyvelés

Kata, Eva, Kiva és mások. E-számla, crm, és sok más, ami napjainkban egy vállalkozás számára izgalmas, érdekes, vagy megfontolásra érdemes lehet. Amiről mi így gondoljuk A vállalatirányítási, ügyviteli és könyvelési varázsszavai érthetően és megvitathatóan.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

A pénzforgalmi elszámolás szerinti adó

2013.02.12. 08:13 :: enkiduca

Bármely belföldi illetőségű, választása szerint adófizetésre kötelezett KKV adóalany dönthet oly módon, hogy az általa kibocsátott az adóbevallása és megfizetése szempontjából a számla pénzforgalmi elszámolás hatálya alá essen. Ezt a döntését a NAV-nak be kell jelenteni, és minden általa kibocsátott számlára rá kell vezetni, hogy az pénzforgalmi elszámolás hatálya alá esik, amennyiben azt a törvény egyébként megengedi. Praktikus megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a továbbiakban, a gazdasági életben a kibocsátott számlának lesz adójogi helyzete, ugyanis a törvény értelmében ez nem csak a számla kibocsátó döntése alapján esik eltérő adójogi megítélés alá, hanem a számla befogadójára is kötelezettségeket ró. Ez legalábbis vitatható módon EU konform jogszabály, ugyanis a befogadó adólevonási jogát korlátozza, amely egyszer már, ugyan nem a most létrehozott jogszabályi körülmények szerint, az EU bíróságon megbukott. Nem tisztünk elemezni az EU és a magyar joganyag ellentmondásait, nekünk jogalkalmazói feladataink vannak. A jogszabályból következik, hogy az ilyen számla befogadója hátrányt szenved el, mert más gazdálkodó döntése miatt adminisztrációs terhek telepíttetnek rá, illetve az immár szokásosnak tekinthető 30, 90, 120 napos fizetési határidő miatt az adólevonási joga is sérül. Ennél az EU bírósága által megkifogásolt jogi helyzet is kedvezőbb volt, mert az a levonási jogot nem, csak a visszaigénylési jogot korlátozta.

A feladat azonban most az, hogy végrehajtassék a törvény. Ehhez a befogadáskor, illetve a számla rögzítésekor figyelni kell arra, hogy az pénzforgalmi elszámolású-e, vagy sem. A számlának ezt a tulajdonságát a legördülő menüben található funkcióval be kell állítani. A számla ezen állapota az adóbevallásig, de csak addig változtatható. Az adatrögzítésben ezzel eleget is tettünk a törvényi feltételeknek, a többi feladat már a Számadó dolga, mely szerint annak az adóbevallásban, és a bevallást támogató analitikában megfelelő helyet és eljárást biztosítson. Az adóbevallás elkészítésekor az ilyen számla adójának csak az a hányada kerül a bevallásban figyelembe vételre, amekkora rész abban a bevallási időszakban megfizetésre került, tekintet nélkül a továbbiakban annak teljesítési határidejére. Ahhoz azonban, hogy a Számadó a törvénynek meg tudjon felelni, gondoskodni kell arról, hogy a számla pénzügyi rendezése a Számadó szabályai szerinti tartalommal kerüljenek be az adatbázisba. Ez azt jelenti, hogy a folyószámla kipontozásban nem lehetnek függő tételek akkor, ha azok egy számla tényleges kiegyenlítésére szolgáltak, mert ezeket a program nem tekinti kiegyenlítésnek, így ez nem is kerül bele a bevallásba. Nem követünk el a NAV szempontjából hibát, ha a kiegyenlítése vonatkozó hibás adatrögzítés befogadott számlát érint, de önrevízióval rendezhető, vagy adóhiányt megállapítást maga után vonó eset az, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a kibocsátott számla megtérítését hibásan rögzíti a Számadóban, illetve az nem a megfelelő időben kerül bevallásra, megfizetésre. Fontos tehát, hogy a bevallás elkészítés előtt ellenőrizzük a folyószámla kipontozással, hogy a pénzforgalmi elszámolás hatálya alatt levő számláink körében nincs e adatrögzítési hibára visszavezethető függő tétel, vagyis olyan pénzügyi teljesítés, amely csak hibás adatrögzítés miatt nem találkozik a kibocsátott számlával. Erre a Számadó a folyószámla kipontozás funkcióban ad egy megfelelő ellenőrzési eszközt.

Az adóbevallás során a program, a pénzforgalmi elszámolás alá eső számlákról egy külön adattáblában készít bejegyzéseket, ahol azt jegyzi fel, hogy az adott szállító, vagy vevő számla mekkora hányada került már bele a bevallásba. Az ilyen számlák a bevallás normál soraiban szerepelnek a levonható illetve fizetendő adatok között a bevallásban és az analitikában egyaránt, de csak a törvény által megengedett mértékig.

A bevallás helyessége csak akkor biztosítható, ha a bevallást követően azt lezárjuk, amit annak elkészítése után a legördülő menüből választva érhetünk el. Kilépéskor a program figyelmeztet arra, ha a lezárást elmulasztottuk. A teljesítés dátum miatt korábbi időpontban esedékes, de ki nem egyenlített számla ugyanis oly módon kerül bele a következő bevallásba, hogy az mindaddig nyitott marad, ameddig az teljes mértékben bevallásra nem kerül. Ennek megfelelően a program alapértelmezés szerint a korábbiaktól eltérően úgy viselkedik, hogy a korábbi be nem vallott számlák figyelése bekapcsolásra kerül. Ha nem végezzük el a bevallást követően a lezárást, akkor ennek az lesz a következménye, hogy minden következő bevallásban minden szállítószámla ismételten bekerül a bevallásba, ha csak nem kapcsoljuk ki ezt az opciót.

Szólj hozzá!

Címkék: pénzforgalmi pénzforgalmi elszámolás számadó tippek

A bejegyzés trackback címe:

https://eusys.blog.hu/api/trackback/id/tr685075900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.