Vállalatirányítás, ügyvitel, könyvelés

Kata, Eva, Kiva és mások. E-számla, crm, és sok más, ami napjainkban egy vállalkozás számára izgalmas, érdekes, vagy megfontolásra érdemes lehet. Amiről mi így gondoljuk A vállalatirányítási, ügyviteli és könyvelési varázsszavai érthetően és megvitathatóan.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Pénzforgalmi adóelszámolás

2012.12.13. 06:56 :: enkiduca

Pénzforgalmi elszámolás bevezetése!
A legújabb gondot a könyvelőknek a pénzforgalmi elszámolás szerinti adóbevallást választók okozzák. A magyarországi szoftverek arra képződtek ki, hogy a kibocsátott számla adótartalma a teljesítés időpontjában adófizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a befogadott számla szintén a teljesítés időpontjában adólevonási jogot alapoz meg, tekintet nélkül a rendezettségére. A fő szabály továbbra is ez, azonban megjelenik a kivétel olyan számla képében, amelynek adójogi tulajdonsága, hogy annak adótartalma nem annak teljesítési időpontjában esedékes, vagy vonható le, hanem akkor, amikor az pénzügyileg rendezésre kerül, olyan mértékben, amilyen mértékben a számla kiegyenlítése megtörténik. Más szóval ez egy olyan számla. amelynek adótartalma csakis a pénzügyi rendezés időpontjától függ. Nem lehet előre megbecsülni hány olyan rendszer lesz 2013 február 20. napján forgalomban, amely képes pusztán a számla ezen tulajdonságát felismerve ebben a szellemben kezelni az adóbevallást. Az egyik probléma az, hogy elemezni kell a számla megfizetettségének arányát (ez nem nagy feladat), és a bevallásban ennek megfelelően kell azt szerepeltetni. A nagyobb kihívás az, hogy ezt a számlát a múltból mindaddig figyelni kell, ameddig annak teljes tartalma megfizetésre nem kerül. Ez már nagyobb kihívás (persze semmi sem lehetetlen) főként akkor, ha az inkriminált számla nem is a tárgyévben, hanem azt megelőzően keletkezett. Az ilyen múltbeli, csak részben kiegyenlített számla további részfizetései újabb rész adóbevallási kötelezettséget jelentenek. Ezt kell tenni mindaddig, amíg az vagy adójogi szempontbál elévültnek tekinthető (vele kapcsolatosan adófizetési kötelezettség, vagy adólevonási jog nem keletkezik), vagy azt teljes mértékben kiegyenlítik.
A feladatot a könyvelőnek azonban akkor is meg kell oldania, ha a szoftver, amit az adóbevalláshoz használ nem alkalmas erre. Ez utóbbi esetben két irányban lehet elindulni. Az egyik, hogy olyan könyvelési technikát alakít ki, hogy a fizetendő és levonható adó abból az adott időszakra analitikusan kimutatható legyen, vagy a könyvelésben nem változtat a módszereken, és az ilyen számlákról egy kiegészítő nyilvántartást vezet (pl Excel, vagy kockás füzet), amelyben a számvitel szerinti analitika (466, 467 számlák) adóbevallás korrekciója elvégezhető. A módszer lényegtelen, a fontos az, hogy hitelt érdemlően igazolja egy ellenőrzés során, hogy a bevallás a törvényeknek megfelelő módon és mértékben készült.
Kezdjük a számviteli rendszerben való adatkezeléssel. A pénzügyi elszámolás szerinti tulajdonsággal rendelkező számla adótartalmát nem könyveljük azonnal a 466, 467 adófolyószámlákra, hanem a 3681(elkülönített fizetendő adó), 3682(elkülönített levonható adó) számlákon tartjuk nyilván. A pénzügyi rendezéskor azonban figyelni kell, hogy az ilyen típusú számla rendezésekor kell rendezni az adót is, vagyis le kell könyvelni jóváírás esetén az elkülönítetten kezelt (3681/467) fizetendő adót, illetve az terhelés esetén az elkülönítetten kezelt (466/3682) levonható adót, természetesen a megfizetett rész arányában. Eltérően kell kezelni az ilyen típusú számla helyesbítését is. A pénzforgalmi elszámolás szerint kezelendő számla helyesbítő, vagy stornó számlája logikailag ugyanígy viselkedik, mint a normál számlával egy tekintet alá tartozó helyesbítő számla. Ennek tulajdonsága, hogy amennyiben az adót módosítja, akkor amennyiben csökken az fizetendő adó, akkor azt az adólevonási jog elévülési időn belül bármikor bevallhatjuk, és levonhatjuk a fizetendő adóból, míg az adó növekedést abban az adóbevallásban kell bevallani, amikor a helyesbítésről az adózó tudomást szerzett, vagy szerezhetett. Ez a szabály csak annyiban módosul, hogy a pénzforgalmi elszámolást megtestesítő számla esetében a helyesbítést is csak a pénzügyileg rendezettség arányában lehet, illetve kell bevallani, vagyis az ilyen számlahelyesbítést önálló számlaként érdemes kezelni, és pénzügyileg rendezni. Pénzügyi rendezés alatt azonban nem kell feltétlenül bankszámla, vagy készpénzmozgásnak bekövetkeznie. A törvény szerint bármely más módon kiegyenlített számla (pl. kompenzálás, egyéb érték végleges átadása), amely a kötelezettséget, vagy követelést növeli vagy csökkenti pénzügyi rendezést jelent.
Másik megoldás, egy elkülönített nyilvántartás vezetése, amelynek logikáját és tartalmát miden könyvelőnek, gazdálkodónak magának kell kialakítania. Fontos, hogy a nyilvántartásból egyértelműen levezethető legyen, hogy a számviteli rendszerben az adófolyószámlákon szereplő összegek mely tételei által és milyen mértékben lettek korrigálva. A kimutatásnak analitikusnak kell lennie, és tartalmaznia kell a kifizetések, részteljesítések idejét, összegét és a rendezést igazoló dokumentum azonosítóját is.

Szólj hozzá!

Címkék: adó adóbevallás pénzforgalmi számviteli blog

A bejegyzés trackback címe:

https://eusys.blog.hu/api/trackback/id/tr1004962982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.