Vállalatirányítás, ügyvitel, könyvelés

Kata, Eva, Kiva és mások. E-számla, crm, és sok más, ami napjainkban egy vállalkozás számára izgalmas, érdekes, vagy megfontolásra érdemes lehet. Amiről mi így gondoljuk A vállalatirányítási, ügyviteli és könyvelési varázsszavai érthetően és megvitathatóan.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Az okirat

2012.11.13. 22:40 :: eusys

Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágnesszalag, stb.). Ebbe a körbe tartoznak az IT szektorban keletkezett okiratok. Ez utóbbi körben elsőként az elektronikus számlák, és számviteli bizonylatok jelennek meg, mint nevesített okiratok, de ennél lényegesen többről, általában a „jogképes” elektronikus okiratról kell beszélni. Az elektronikus számlákat, és számviteli dokumentumokat a számviteli és áfa törvény nevesítve is okiratnak minősíti, azonban elektronikus okirat lehet bármi, amely az okirat meghatározás szerint annak minősíthető, vagyis lehetséges bizonyítási eszköz a benne foglalt tények, adatok, stb. valóságtartalmának igazolása. Végtelen sok példa sorolható fel. Ebben a körben csak érdekesség, hogy a bírósági gyakorlatban némelykor egy-egy emailt is elfogadnak bizonyító erejű okiratnak, máskor pedig nem.

Megkíséreljük az analógiák alapján meghatározni a digitális okirat fogalmát. Az analógia alapja a papír alapú okirat, amely, ne legyünk meglepve, éppen olyan kevéssé könnyen meghatározható, mint annak elektronikus párja. Ha egy megbeszélésen készül egy feljegyzés, akkor az valamely alkalmazott által készített magánokirat, azonban nem történik okirat hamisítás abban az esetben, ha az „okiratban” valamely adat tény módosításra kerül. Ha ezen feljegyzés alapján elkészül egy emlékeztető, amely minden érdekelt fél részére a lezajlott megbeszélés tényeit rögzíti, akkor az szintén magánokirat. Ha ebben az egyik fél olyan szándékkal módosít meg lényeges adatot, vagy ferdít el tényeket, amely a megbeszélés eredményének szándékos módosítására tesz kísérletet, akkor nyilvánvaló okirat-hamisítás következett be. Az eseményt elég nehéz megítélni, ugyanis egy iraton bekövetkezett módosításnak az okirat-hamisítás büntető eljárást maga után vonó tényének megállapítása, csak utólag dönthető el.

A jog akkor foglal állást elítélőleg, ha a módosítás következtében valamely félnek hátránya keletkezett, különös tekintettel arra, ha a módosításnak indítéka igazolhatóan e hátrány bekövetkezésének szándéka volt. A két említett okirat egyaránt magánokirat kategóriába esik, és mindkét esetben lehet azt oly módon módosítani, hogy az valamely módon hátrány okozásra alkalmas legyen. Szándékoltan olyan magánokiratot vettünk példaként, amelyet törvény, mint a számlát, vagy számviteli bizonylatot okiratnak nem minősít, de funkciója miatt azzá válik.
Csak példálózva ide tartoznak a gazdasági vezetés jelentései, és táblázatai, a kiadott vezetői utasítások, stb.

Akkor mi is lehet egy digitális okirat? Bármilyen digitális nyom, amelyet az IT rendszerünkben ejtünk. Ebben az esetben is igaznak kell tekintenünk, hogy bármilyen elektronikus adat, jelhalmaz lehet okirat, amely alkalmas arra, hogy a bevezető mondatban említett, a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja. Szintén példálózva egy lehet egy kép, szöveges, vagy táblázatos adatállomány, stb. Erősen vitatható, hogy egy adatbázis, amely független, és relációk által összerendelt halmaz, az lehet-e okirat. A mi megítélésünk szerint semmiképpen.

Mi akként határoznánk meg a digitális okiratot, hogy az csak olyan jelhalmaz lehet, amely a hozzá rendelt megjelenítő eszközzel, bármely esetben csak egyféleképpen értelmezhető, vagy jeleníthető meg, valamint éppen bármely adatbázistól független entitás.

A jog megkülönböztet egyszerű magánokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot és közokiratot. Ezek értelmezése a bírói gyakorlatban fontos, azonban a jelen cikk szempontjából lényegtelen, ugyanis az okirat bármely típusa hamisítható.

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum hitelesség hamisítás tárca-blog

A bejegyzés trackback címe:

https://eusys.blog.hu/api/trackback/id/tr764960732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.